Amikor Alexander Fleming 1928-ban egy véletlennek köszönhetően felfedezte a legismertebb antibiotikumot, a penicillint, egyszerre két dolgot is tett: megajándékozta a világot egy igen hatékony, a bakteriális fertőzések legyőzésére alkalmas szerrel, másrészt pedig elfogadtatta a tudományban a szerencsés véletlen, azaz a serendipity fogalmát. (A szó eredeti, tudományos értelmezése innen eredeztethető.) Fleming világra szóló felfedezését tulajdonképpen a véletlen “hozta össze”, hiszen a tudós nem erre készült. Később azt nyilatkozta, hogy a szerencse is csak azokat látogatja meg, akik tárt karokkal várják.
Nos, abban bizonyára mindannyian egyetértünk, hogy bár a betegségeket senki nem várja tárt karokkal, jönnek azok maguktól, hívatlanul is. Az őszi napok végén, télen, amikor immunrendszerünk amúgy sincs a csúcson, mindent könnyebben kapunk el. Ilyenkor kerülhetnek elő az antibiotikumok, amelyeket kizárólag orvosi utasításra szedjünk. Véletlenül se dőljünk be annak a tévhitnek, hogy a tavalyi gyógyszerünk (hasonló tünetekkel) majd idén is jó lesz, és az esetleg megmaradt, szavatosságát tekintve rendben lévő antibiotikumot nyugodtan szedhetjük saját szakállunkra. Többek között azért sem, mert az öndiagnózis nem feltétlenül pontos, de amennyiben mégis, úgy elképzelhető, hogy a szervezetünk vált ellenállóvá az adott antibiotikummal szemben. Magyarul semmit nem érünk el a szedésével.
Mert mire is való az antibiotikum?
Az antibiotikumok, vagy más néven antimikróbás szerek, olyan gyógyszerek, amelyek elpusztítják vagy meggátolják a baktériumok szaporodását a fertőzések legyőzésére emberekben, állatokban és néha növényekben is. Az antibiotikumok a bakteriális fertőzések gyógyszerei. Több mint 15 különböző antibiotikum csoport létezik, amelyek kémiai szerkezetükben és a baktériumok elleni hatásukban különböznek egymástól. Egy antibiotikum lehet hatékony csupán egy, de lehet hatékony több baktériumfajjal szemben is.
Nem árt tudni, hogy a legtöbb megfázást és az influenzát vírusok okozzák, amelyek ellen az antibiotikumok nem hatékonyak. Ilyenkor az antibiotikumok nem csökkentik a lázat vagy egyéb tüneteket sem.
5 alapvetés az antibiotikumokkal kapcsolatban
- antibiotikumot csak az az orvos írja fel, aki megvizsgált minket;
- ne használjunk korábbról megmaradt gyógyszert;
- az antibiotikum nem fájdalomcsillapító és nem képes minden betegség meggyógyítására;
- az antibiotikum felesleges szedése nemkívánatos mellékhatásokat okozhat;
- meglévő betegségek (tüdő- vagy szív problémák, az immunrendszer alulműködését okozó betegségek) hatással lehetnek az antibiotikum működésére.
+1 tanács
Bármilyen nehezen is kezelhető ügy, de a gyógyulás időigényes folyamat. Nem úszhatjuk meg azzal, hogy beszedjük a gyógyszert és semmi máson nem változtatunk. Szánjunk időt magunkra, ha már betegek lettünk, gyorsabb és nem elhúzódó lesz a felépülés, ha nyugodt körülmények között, akár ágyban töltünk néhány napot.
