A gyártók összbevétele már meghaladja az évi 1000 milliárd dollárt, és sokak szerint ez már elég pénz ahhoz, hogy a marketingkampányokban itt-ott ferdítsék a tényeket.
Egy dán kutatócsoport most a szerény 32 milliárd dolláros probiotikum szektor tudományos tesztjeit vizsgálta meg közelebbről – számol be róla a Discovery. „Egészséges emberek is sokan vásárolnak probiotikumokat, mert úgy vélik, hogy ezzel támogatják az egészségüket” - mondta el a vizsgálatot vezető Oluf Pedersen, a Koppenhágai Egyetem gyógyszerész professzora. Ezt semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá, a reklámszlogenek és az igazolt tények között nagy az eltérés – tette hozzá a szakember.
Csupán reklámszlogen, semmi más
Pedersen és kollégái nem végeztek saját teszteket, hét különböző probiotikum-kísérlet eredményeit vizsgálták meg. Ezek alapján úgy találták, hogy a szerek csakugyan használnak irritábilis bélszindróma, fekélyes vastagbélgyulladás (Colitis ulcerosa) és hasmenés esetén, amikor a bélflóra kibillen természetes egyensúlyából.
Arra viszont nem találtak elfogadható bizonyítékot, hogy az egészséges emberekkel is jót tennének a probiotikumok. „Olyan ez, mint a multivitaminoknál, amiket szintén sokan szednek, pedig elvileg nem lenne szükségük rá” – magyarázta Oluf Pedersen.
A szakember szerint az is gond, hogy ezeket a szereket inkább táplálékkiegészítőként fogják fel Európában és Észak-Amerikában.
A forgalmazásukhoz ezért nem kellenek olyan szigorú klinikai tesztek, amiket a gyógyszerek esetén elvárnak.
A professzor egy nemrég publikált felméréssel illusztrálta a problémát. Egy japán kutatás bebizonyította, hogy a probiotikumokkal kezelt tej csökkentette a vizsgára készülő egyetemista diákok stresszhormonszintjét.
A vizsgálat kis mintán történt: 23 fiatal kapott probiotikumot, 24 nem. A vezető kutató és csapatának 13 tagja ráadásul a speciális tejet gyártó Yakult cég alkalmazottja volt.
Egy komoly klinikai tesztnél ez az érintettség miatt nem lenne elfogadható – hívta fel a figyelmet a dán tudós.
A Discovery cikkében Linda Lee, a Johns Hopkins Egyetem gasztroenterológusa is megszólalt. „Több mint 5 ezer féle bélbaktérium létezik, a probiotikum termékekben pedig nem lehet benne mind. Hogy egy adott fajtára ki hogyan fog reagálni, lehetetlen előre megmondani” – fogalmazott a szakember.