A remdesivir kudarcáról először az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) adott hírt csütörtökön délután, és mint kiderült, a kísérletekről készült összefoglaló jelentés véletlenül került fel a szervezet honlapjára. Ezt követően először a brit Financial Times című lap, majd az amerikai sajtó is hírt adott róla.
A kaliforniai laboratórium erre reagálva adta ki közleményét, amelyben hangsúlyozta: „sajnáljuk, hogy a WHO idő előtt publikálta a tanulmányból származó információkat. A kutatók nem adtak engedélyt az eredmények megjelentetésére”.
A biotechnológiai cég kiemelte: az első minták túlságosan kis számúak ahhoz, hogy hasznos eredményekre lehessen következtetni. „A kísérleteket túl korán állítottuk le, mert nem volt elegendő számú jelentkező, s ez nem tette lehetővé, hogy statisztikailag érdemleges következtetéseket vonhassunk le” – áll a kommünikében.
Gilead Sciences mindazonáltal leszögezte azt is: az első kísérletek arra engednek következtetni, hogy a remdesivir jótékony hatással lehet azokra a Covid-19-ben szenvedő betegekre, akiknél még a kór kezdeti szakaszában kezdik meg a kezelést.
A kísérletben résztvevő 237 beteget két csoportra osztották. Az egyik csoportban 158 beteget kezeltek, ők kaptak remdesivirt is, míg a másik csoportban 79 beteget láttak el remdesivir nélkül.
A szerrel egyébként nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában és Kínában is kísérleteznek. S nemcsak remdesivirrel próbálkoznak, hanem az AIDS kezelésére alkalmazott két, retrovírus-elleni szerrel, a lopinavirral és a ritonavirral is, amelyeket interferon-bétával kombinálva adnak a pácienseknek.
Ezen kívül kísérleteznek a hidroxi-klorokinnal, amelyet malária és súlyos autoimmun betegségek – mint a lupusz vagy a reumatoid artritisz – kezelésére alkalmaznak.