Az antioxidánsok és szabadgyökök áthatják az egész életet. A szabadgyökök nem mind rosszak és az antioxidánsok nem mind jók! Az élet tulajdonképpen a kettő közötti egyensúly, épp ezért nem árt tudni mi fán terem a szabadgyök.

A szabadgyökök a sejtek anyagcseréjének melléktermékei, de külső forrásból is bekerülhetnek, például a vegyileg szennyezett étellel és itallal, de termelődésük növekedését előidézheti stressz, dohányzás, gyógyszer és alkoholfogyasztás, elektroszmog, környezetszennyezés (UV sugárzás, légszennyezés, a mérgező vegyszerekkel való érintkezés), vagy épp a húsfogyasztási szokásaink (a vörös hús nagyon sok szabadgyököt termel).

A szabadgyökök elsősorban a szervezet öregedéséért, a fizikai és mentális hanyatlásért, és a sejtmembránok károsodásáért felelősek. Ezen felül nagy szerepet játszanak a szív és érrendszeri problémák, az ízületi- és szembántalmak, és a daganatos elváltozások kialakulásában. Az idegrendszeri elváltozások is a szabadgyökök számlájára írhatóak. A szabadgyökök megtámadhatják a nukleinsavbázisokat, ezzel pedig a DNS replikációját is megakadályozza egyben. A sérült vagy mutáns gén pedig a rossz biológiai információ megkettőződéséhez vezet – ezek lesznek például a ráksejtek.

A szervezet természetes védekező rendszerei a szabadgyökök ellen az antioxidánsok, melyek képesek hatástalanítani azokat.

Az antioxidánsokról bővebben a következő cikkben olvashat.