A búza szinte tényleg mindenben megtalálható, chipeskben, szójában, gyorséttermi ételekben a nap mint nap fogyasztott alapvető élelmiszerekben, stb. Ebből kiindulva, ha olykor ellenállhatatlan vágyat érzünk, hogy beleharapjunk egy falat gyorséttermi kajába, tésztába vagy kenyérbe, akkor az valójában, a hívogató gabona hangja miatt lehetséges.

A függés tüneteinek első jeleként az állandó gyorséttermi, szénhidrátban gazdag ételek utáni vágyakozást, az edzés ellenére eltüntethetetlen pluszkilókat, és a férfiaknál megduzzadó, növésnek induló mellszövetet szokták tartani. Ezen felül az étvágy visszaszorítására tett sikertelen kísérletet is olykor ide sorolják.

A búza hatását tekintve úgy viselkedik, mint az ópiát, azaz újra és újra vágyát kelti a fogyasztásának. Az elmélet szerint, ha a szervezet lebontja a búzát, a felszabaduló polipeptid (rövid fehérjék) nevű exorphinok hozzácsatlakoznak az agyban lévő opioid receptorokhoz, aminek következtében az a bizonyos felpörgetettség érzés árad szét a testben.

A túlzott búzafogyasztás egy idő után gyulladást okozhat a szervezetben, legalábbis összefüggésbe hozták lisztérzékenységgel, reumás ízületi gyulladással, gyomorfekéllyel, allergiával, autoimmun betegséggel, és az elhízottsággal.

A megoldás azonban nem az, hogy teljes mértékben le kell mondani a búzáról, egyszerűen csak vissza kell fogni a fogyasztást, vagy helyettesíteni azt.