Jump to content

A legmelegebb év, és a sok szívpanasz összefüggése

2016. 08. 04. 09:00

A hosszú távú globális felmelegedés és az elmúlt évtizedek egyik legerősebb El Nino jelenségének kombinációja nyomán 2015 az eddig legmelegebb év volt a 19. század közepe-vége óta, a forróság nem csak a környezetre, de a szervezetre is intenzív hatást gyakorolt.

2015-ben a globális földfelszíni hőmérséklet 0,42-046 Celsius-fokkal volt magasabb az 1980-2010 közötti átlagnál, és megdöntötte a korábbi, 2014-es hőmérsékleti rekordot. A rekord magasra szökő globális tengerfelszíni hőmérséklet 0,59-0,70 Celsius-fokkal volt magasabb az átlagnál.

A rekord meleg éreztette is hatásait, ugyanis a szívpanaszok száma is megugrott. A hirtelen jött és tartós meleget az arra érzékenyek migrénes fejfájással, fáradtsággal, levertséggel, szétszórtsággal, aluszékonysággal üdvözlik. Gyakoribbak lesznek a szív- és érrendszeri panaszok, növekszik az infarktusvesély, a trombózis, a műtétek utáni vérzések veszélye. Nagyobb a reakcióidő, romlanak a reflexek, a koncentrációképesség. Befolyással van a reakciókészségre, és az egész szervezetre. A meleg hatására a simaizom-görcsön alapuló fájdalmak fokozódnak.

Mindezek mellett az Észak-sark térsége tovább melegedett, a tenger jég kiterjedése alacsony maradt. Az északi-sarki térség földfelszíni hőmérséklete 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az 1981-2010 közötti átlagnál, ami megegyezik a 2007-es és a 2011-es év rekordjaival. Az északi-sarki tengeri jég maximális kiterjedése 2015 februárjában a legkisebb volt a műholdas mérések 37 éves történetében. Az északi-sarki jég miminális kiterjedése múlt év szeptemberében a negyedik legalacsonyabb volt a feljegyzések kezdete óta.

 

További érdekességekért, bátran keresse fel a Szeniormagazin Facebook oldalát!
Forrás: szeniormagazin.hu Kép: pixabay.com