Teljesen mindegy, hogy az ember aktív dolgozó, netán iskolába járó gyermek, vagy nyugdíjas, a pihentető alvásra mindenkinek szüksége van. Nagyon bosszantó az, amikor az ember csak forgolódik az ágyában, és sehogy nem jön álom a szemére.

A nem alvás, a nem jó alvás hátterében sokszor áll valamilyen lelki eredetű ok, szorongás, izgalom, de nem csak ez okozhatja a rossz éjszakát. Külső, környezeti tényezők, egészségügyi problémák, zaj és fény is lehet annak oka, ha nem tudunk elaludni. Arról nem beszélve, hogy néhány gyógyszer mellékhatása lehet az alvatlanság.

Sok idősebb embertől lehet hallani, hogy álmatlanul forgolódtak egész éjjel az ágyban, semmit nem is aludtak. Ez azonban csak ritkán igaz, ugyanis az agy olyan intenzíven él meg mentális tevékenységeket alvás közben, hogy felébredve az az érzésük, mintha nem aludtak volna semmit. Valójában tehát alszunk, csak nagyon aktív az agyunk alvás közben is. Ezt látszatálmatlanságnak nevezik.

Van, aki a tévénézésre esküszik, mint legjobb altató, mások ki- és lekapcsolnak mindent, hogy csend és nyugalom segítse álmukat. Megint mások pedig a könyvolvasásban lelik meg az igazi álomhozót. Egy unalmas tévéműsor valóban elaltathat, de egy izgalmas könyv és izgalmas műsor nem valószínű, hogy elengedi az olvasót, a tévénézőt, amely szintén az álmatlanság okozója lehet.

Úgy gondoljuk, hogy a pici alkoholfogyasztás segít az elalvásban, ami némileg igaz is. Elálmosít ugyan, csakhogy maga az alvás sokkal nyugtalanabb, így az nem is pihentető. Az alkohol hatására felriadhat az ember álmából, és az még rosszabb, ha hajnalban ücsörgünk az ágyban azzal a gondolattal a fejünkben, hogy aludni kellene, de nem tudunk.

Tévedés, hogy az alvás zavarait a szervezet előbb vagy utóbb megszokja. A szervezet csak ideig, óráig képes normálisan működni alváshiány mellett, de egy idő után kimerül. Ha pedig a tartalékokból kell élnie, akkor legyengül az egész szervezet, a védelmi rendszer is. A kimerülés a szervezet védtelenségéhez vezet, éppen ezért nem szabad kezeletlenül hagyni.