Habár minél hamarabb célszerű megkezdeni a nyugdíjcélú takarékoskodást, a megkérdezettek alig valamivel több mint ötöde tesz félre öregkorára - írja a Magyar Nemzet.

A Bankmonitor elemzésére hivatkozva nemcsak azt tartja gondnak, hogy a várható nyugdíj jelentősen alacsonyabb lesz, mint az aktív kori kereset, hanem azt is, hogy a munkába állást követően csak 35-44 éves korig nőnek a jövedelmek, azt követően fokozatosan csökkennek a nyugdíjba vonulásig.

Az elemzés szerint legalább akkora jövedelmet kell félretenni aktív korban, amelyből havonta minimum 55 ezer forinttal ki lehet egészíteni a nyugdíjat.

A Magyar Nemzet idézi a K&H biztos jövő című reprezentatív kutatását is, miszerint a megkérdezettek kétharmada azért nem kezd takarékoskodni időben, mert másra kell a pénz. A megkérdezettek ugyanekkora hányada egyetért azzal, hogy mire elérik a nyugdíjkorhatárt, összeomlik a magyar nyugdíjrendszer.

Inkább a nők, mint a férfiak

Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítást kötők 52 százaléka, míg a rendszeres díjas nyugdíjbiztosítást kötők 57 százaléka nő, derült ki a K&H Biztosító felméréséből. Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosításokat választók körében az átlagéletkor 41 év. A legfiatalabb ügyfél 23, a legidősebb pedig 53 esztendős.

Az egyszeri díjas ügyfelek inkább az óvatos befektetéseket kedvelik: a megtakarítások 90 százaléka - legalább részben - tőkevédett eszközalapokban található. Az egy ügyfélre jutó eddig felhalmozott átlagos nyugdíjcélú megtakarítás értéke jelenleg 800 ezer forint. A rendszeres díjú nyugdíj konstrukcióknál valamivel alacsonyabb, 39 év az átlagéletkor. Egy-egy ügyfél átlagosan havonta 13,3 ezer forintot tesz félre. Ez azonban az év végén emelkedni fog, mivel aki teheti, az kiegészíti az évközi befizetéseit, ezzel maximalizálva az állami támogatást.

További érdekességekért, bátran keresd fel a Szeniormagazin Facebook oldalát!