Cserháti Péter, az Egészséges Budapestért felelős miniszteri biztos részletesen beszélt a jelenlegi helyzetről. Mint mondta: a fővárosi kórházak alapvetően abban különböznek a vidéki intézményektől, hogy hat különböző fenntartó felel értük, így komoly integrációs munkára van szükség esetükben. A cél, a kórházak összehangolása annak érdekében, hogy a betegek magukhoz legközelebb találjanak megoldást problémáikra, legyen szó akár szív-, vagy idegsebészetről. 

A betegutakat tekintve ezért alapvető átalakítások várhatóak, hiszen a fővárosi intézményekben nincs olyan hierarchia, mint a vidéki kórházakban, és tisztázni kell Budapest viszonyait és feladatait is. Így a lakosság körében végre kialakulhat egyfajta kórháztudat, vagyis az állampolgárok számára világos lesz, ki hová tartozik, amit a háziorvosok is pontosan tudnak, a mentők pedig időben eljuthatnak a kórházba a betegekkel – magyarázta.

Van mit bepótolni 

A miniszteri biztos szerint 30-40 éves elmaradást kell behozni. A fővárosi egészségügyi intézményekben ezen idő alatt nemhogy fejlesztésekre nem került sor, de még az eszközpark és a fűtés, illetve a világítás is súlyosan amortizálódott.

Az átalakítás tervezésekor lényeges szempont volt, hogy a centrumok folyamatosan el tudják látni a betegeket. A kórházaknak fontos, hogy felkészüljenek minden eshetőségre, járványokra és akár katasztrófahelyzetekre is. Döntően azonban a sürgősségi ellátásra koncentrálnak majd – mutatott rá.

Évtizedes fejlesztés 

Cserházi Péter a fejlesztések üteméről elmondta, 2017-ben 40 milliárd forint hazai forrással és uniós támogatással indulhat a program (költöztetés, bontás, orvostechnológia cseréje), 2018 és 2019 között zajlik a nagycentrumok tervezése, míg 2019 és 2022 között a legnagyobb centrumok kivitelezésének kell megtörténnie, miközben a társkórházak is megújulnak. A harmadik ütem 2025-ben érhet véget, a jelenlegi ütemterv szerint.

További érdekességekért, bátran keresd fel a Szeniormagazin Facebook oldalát!