A PLoS Biology folyóiratban portugál és ausztrál ideggyógyászok által publikált tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a baktériumok valóban „beszélnek” az aggyal, bizonyos esetekben egészen drasztikusan befolyásolják a döntéseket és a magatartást.

A vizsgálatot ecetmuslicákkal (Drosophila melanogaster) végezték el, amelyek figyelemre méltóan hasznosnak bizonyultak már az évek során a hasonló típusú kísérleteknél. Annak reményében, hogy alaposabban feltérképezhetik az agy és az emésztőrendszer kölcsönhatását, a kutatók hosszan tartó, fontos tápanyagokat nélkülöző diétára fogták a muslicákat. Például, szintetikus formulával eltávolították a kritikus aminosavakat, amelyek egyébiránt megtalálhatóak a természetes táplálékokban. A muslicáknak is szükségük van bizonyos aminosavakra, hogy olyan proteinek építőkockáiként szolgáljanak, amelyeket szervezetük egyébiránt nem tudna előállítani.

Egy sor kísérletben a kutatók feltárták, hogy bármely létfontosságú aminosav eltávolítása magatartásbeli változásokhoz vezetett, és jelentősen megnövelte a muslicák igényét a proteinben gazdag táplálék fogyasztására. Bizonyos esetekben a bélbaktériumok meggátolták a muslicák sóvárgását a hiányzó tápanyagok után, sőt, úgy módosították fiziológiájukat, hogy nélkülük is boldoguljanak.

A szerzők szerint a baktériumok a szó szoros értelmében átprogramozták az élő szervezet tápanyagigényét, egészen addig a pontig, hogy még a muslicák termékenységét is védelmezték, amit egyébiránt az érkezés nem túl jó minősége kikezdett volna. A muslicáknak öt főbb baktériumfaj található meg emésztőrendszerében, míg az ember több száz fajnak ad otthont.

Eme egyszerű állatmodellekkel a kutatók elkezdhetik feltérképezni a még komplexebb kölcsönhatásokat, amelyek kritikusnak bizonyulhatnak az emberi egészség szempontjából is.