Az egyetem az eredményeiket a PLoS One tudományos folyóiratban tette közzé, miszerint a világ első száz invazív, kártékony és veszélyes növénye közé sorolta a parlagfüvet az Európai Élelmiszerbiztonság Hivatal (EFSA). Ennek ellenére a parlagfüvet egyre többen nem veszélyes gyomnak, hanem “értékes gyógynövénynek” tekintve, a hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák.

A parlagfű nem tartozik a korábbi évszázadokban szélesebb körben alkalmazott gyógynövények közé, gyógyászati alkalmazása elsősorban az utóbbi évek, évtizedek divatja. Az ebben rejlő üzleti potenciált felismerve több gyártó parlagfűtartalmú termékekkel is megjelent a piacon.

A parlagfű hosszú távú fogyasztásának hatását, kockázatait ennek ellenére eddig senki sem vizsgálta. Ezt felismerve az Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi, illetve az Általános Orvostudományi Kar kutatói olyan vizsgálatba kezdtek, amely során elsőként tanulmányozták a növény tartós alkalmazásának veszélyeit egy állatkísérletben.

Mire jó?

A vizsgálatsorozatban tapasztalt agy- és vesekárosító hatás megkérdőjelezi a parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát. A szegedi kutatók cikkükben kitérnek arra, hogy a vizsgálatok azt nem bizonyítják, hogy a parlagfű állatkísérletekben észlelt mérgező hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak.

Ezért a parlagfű emberi fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok ezt nem támasztják alá. Tehát nem ajánlatos parlagfüvet enni, akármennyire egészségesnek is tüntetik fel az árusítók. Az új trendnek számító, gyomnövény újrahasznosítás helyett a természetes, és már jól bevált készítményeket érdemes kipróbálni, ha a helyzet és a szükség úgy hozza.