Kóros elhízás, depresszió és cukorbetegség, migrén és irritábilis bélszindróma – a most közzétett térkép sokat segíthet a komplex betegségek biológiai hátterének megértésében, de hozzájárulhat a precíziós medicina és személyre szabott orvoslás fejlődéséhez is – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

Mint írják, közismert jelenség, hogy egyes betegségekhez gyakrabban társulnak más kórképek, mint az önmagukban várható lenne. A depresszió például gyakran fordul elő fájdalomhoz köthető betegségekkel, például a migrénnel. Ezeknek az úgynevezett komorbiditásoknak a tanulmányozása rávilágíthat a betegségek közös biológiai eredetére, vagy az azokat kiváltó közös környezeti hatásokra is.

A hagyományos elemzések viszont általában csak két betegség kapcsolatát elemzik, figyelmen kívül hagyva, hogy ezt a kapcsolatot esetleg egy harmadik betegség, vagy ahhoz társuló genetikai vagy molekuláris eltérés okozza. A Semmelweis Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatóinak most megjelent közös tanulmánya éppen az ilyen, összetettebb kapcsolatok feltárásával foglalkozik.

A PLoS Computational Biology folyóiratban ismertetett kutatás egyik legfontosabb célja az volt, hogy feltárják a kórképek egymásra hatásának teljes rendszerét – szakmai nyelven multimorbiditási térképét -, minden információt felhasználva a lakosság körében gyakran előforduló betegségekről. A négy kutatócsoport közül kettő a Nemzeti Agykutatási Programban (NAP) dolgozik.

A kutatók hatalmas méretű egészségügyi adatbázis statisztikai elemzésével készítették el multimorbiditási térképüket, amely egyebek mellett a depresszió esetén a már ismert pszichiátriai komorbiditásokat (például szorongás, stressz, idegösszeomlás és szülés utáni depresszió) is megmutatja.

Érdekes eredmény, hogy a kóros elhízás egy kivételesen erős, közvetlen kapcsolatot mutatott a depresszióval, és szemben az eddigi véleményekkel, a kóros elhízás közvetítette a kapcsolatot a depresszió és több metabolikus, valamint szív- és érrendszeri betegség között, mint például a magas koleszterinszint, cukorbetegség és magas vérnyomás. További fontos eredmény, hogy a migrén közvetlen kapcsolatot mutatott az irritábilis bélszindrómával (utóbbiban a betegek görcsös hasi fájdalommal, hasmenéssel vagy székrekedéssel és egyéb emésztési problémákkal küzdenek).

A vizsgálatok számos betegség esetén igazolták a korábban már kimutatott közvetlen kapcsolatot – így például a gyomorégés – más néven refluxbetegség – szoros közvetlen kapcsolatban van az elhízással és a depresszióval is, továbbá hasonlóan erős és közvetlen kapcsolata van számos más betegséggel, például a magas koleszterinszinttel, vagy a helicobacter – egy gyakori gyomor-bélrendszeri kórokozó okozta – fertőzéssel is.

Korábbi kutatások eredményeinek felhasználásával azt is sikerült igazolni, hogy a betegségek között most kimutatott kapcsolatrendszer a korábbi betegség-betegség hálózatokhoz képest sokkal erősebb összefüggést mutat a már feltárt biológiai háttérismeretekkel, így például a betegségek közös genetikai faktoraival és közös molekuláris útvonalaival.

A kutatócsoport tagjai a UK Biobank adatbázis 117 ezer résztvevőjének közel 250 különböző betegségre vonatkozó adatait használták fel, és két statisztikai módszert ötvöztek az elemzés során. Eredményük azért is számíthat visszhangra, mert a korábbi, ilyen jellegű kutatásoknál leginkább a biztosítótársaságok által szolgáltatott, és emiatt torzításokat tartalmazó adatbázisokat alkalmaztak. A UK Biobank adatbázisa viszont sokkal részletesebb, sokszorosan ellenőrzött, ezért pontosabb, valós egészségügyi adatokat tartalmaz.

A nagyszabású adatelemzésben résztvevő tudományos műhelyek között van az MTA-SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoport, a NAP-A-SE Új Antidepresszáns Gyógyszercélpont Kutatócsoport, az MTA-SE-NAP B Genetikai Agyi Migrén Kutatócsoport, valamint a BME Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszék.