A magyarok bő háromnegyede azzal számol, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozik majd – állapítja meg az NN Biztosító reprezentatív kutatása. A felmérés szerint a nyugdíjas korban történő munkavégzést leginkább az aktív élet fenntartásának igénye motiválja – a válaszadók 45 százaléka nyilatkozott így –, 31 százalék pedig anyagi megfontolásból vállalna munkát idős korában is. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a megkérdezetteknek mindössze 23 százaléka zárkózott el teljesen a nyugdíj melletti munkavégzéstől. A munkát vállalni tervezők döntő többsége ugyanakkor közel sem dolgozna annyit nyugdíjasként, mint aktív korában: 45 százalékuk úgy véli, hogy minden munkanapon vállal majd néhány órányi munkát, míg 32 százalék szerint heti egy-két munkával töltött nap lehet reális célkitűzés, a pozitív választ adók negyede pedig csak alkalomszerű, egy-egy feladatra szóló munkában gondolkodik.
Azt persze nehéz előre látni, hogy a nyugdíjas évekre mennyi marad majd a jelenlegi, viszonylag nagy munkakedvből. Ebből a szempontból érdekes lehet, hogy pont az egészségi állapot az egyik olyan szempont, ami a nyugdíjas éveik kapcsán aggasztja a magyarokat, amelynek pedig a majdani munkavégzés szempontjából igen nagy a jelentősége. A kutatás szerint a megkérdezettek negyven százalékának vannak kisebb-nagyobb, egészséggel kapcsolatos félelmei a nyugdíjas évekkel összefüggésben, amelynél csak az anyagi terület – 45 százalékkal – az erősebb. Az egészségi állapottal összefüggő félelmek pedig nem alaptalanok, hiszen a romló általános kondíció valóban az aktív időskor gátja lehet, emellett kiszolgáltatottá is tesz.
Részidős vagy alkalmi munka
Nagy kérdés emellett az is, hogy az alkalmi, vagy részidős munkavégzés területén mekkora lesz a kínálat, amikor a most aktív generáció nyugdíjba vonul, hiszen ilyen ajánlatokban most sem bővelkedik a piac.„Mindenképpen biztató az a tény, hogy a magyar lakosság jelentős része tervez munkavállalást a nyugdíjkorhatár elérése után is, mert az aktív időskorhoz, a szellemi és anyagi függetlenséghez hozzátartozhat heti néhány órás szakmai elfoglaltság. Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a nyugdíj melletti munka önmagában nem feltétlen alkalmas arra, hogy bepótolja a nyugdíjjal együtt járó jövedelem-kiesést, illetve évtizedekre előre azt sem lehet meghatározni, hogy milyenek lesznek a lehetőségek a munkaerőpiacon. Ennek nyomán a nyugodt, anyagilag megalapozott időskorra öngondoskodással, előre tervezéssel lehet és kell is készülni, hogy a kiszolgáltatottság minimalizálható legyen. Öngondoskodással megteremthető a fizikai és anyagi függetlenség az élhető nyugdíjas évek érdekében, de fontos időben elkezdeni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a nyugdíj-előtakarékosság írjon felül minden mást: a rendszeresség a lényeg, hiszen a rendszeres, kisösszegű befizetés is már nagy változást jelenthet” – mondta a kutatás eredményei kapcsán Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetője.
Hozzátette: az öngondoskodás szerepének erősödése szempontjából biztató, hogy 2015-ben már elérte a 29 milliárd forintot a nyugdíjbiztosítási díjbevétel a teljes magyar piacon, annak ellenére, hogy mindössze hároméves múltra tekint vissza a jelenlegi, adójóváírás lehetőségével elérhető konstrukció. Az NN nyugdíjbiztosítási termékeivel – hangsúlyozta Csanda Gergely - az aktív, független nyugdíjas évek megalapozásában nyújthat segítséget.
