a a tendenciák változatlanok maradnak, Magyarországon 2050-re a mostani húszról ötven százalékra emelkedik a nyugdíjasok aránya a teljes lakosságon belül – írja a Napi Gazdaság a KSH Népességtudományi Intézetének korábbi adataira alapozva. Ez pedig a jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszer és az előrevetíthető demográfiai folyamatok tükrében azt jelenti, hogy 2050-re a nyugdíjjárulékot fizetők és a nyugdíjban részesülők aránya 0,6-ra eshet, azaz nagyjából fél járulékfizető jutna egy nyugdíjasra. És bár a különböző kutatások, egészségügyi innovációk célja az egészséges élettartam meghosszabbítása, ez még nagyobb terheket ró az ellátási rendszer fenntarthatóságára, mivel ma már jóval hosszabb idős életkorra lehet számítani, mint akár egy évtizede. Míg 1870-ben a népességnek csupán huszada, addig 2001-ben már ötöde, a legutóbbi népszámlálás alkalmával, 2011-ben pedig közel negyede számított idősnek.

Az egyre kedvezőbb életkörülményeknek és az egészségügyi fejlesztéseknek köszönhetően ma már egyre többen érik meg a százéves életkort – vagy akár meg is haladják azt. Egy amerikai kutató, James Vaupel szerint nem elképzelhetetlen, hogy egy ember akár kétszáz évig is éljen – olvasható a BBC cikkében. Vaupel, aki állati és emberi populációk túlélését és élettartamát vizsgálja, azt állítja, hogy a várható élettartam századonként 2,5 évvel nő, ami többek között annak köszönhető, hogy az utóbbi száz évben nagy eredményeket értek el a halálozás csökkentésében. Mindez az 1950-es évek elején kezdődött, amikor sikerült csökkenteni a csecsemőkori halandóságot, majd a 60-as és a 80-as években még nagyobb csökkenés volt tapasztalható a halálozási statisztikákban. Vaupel szerint ez már elsősorban annak köszönhető, hogy az életfeltételek az elmúlt évtizedeken látványosan javultak. Becslések szerint a 100 éves kort átlépők száma 2010 és 2050 között tízszeresére emelkedik: a jobb egészségügyi ellátás, a folyamatosan fejlődő terápiák, a közegészségügy fejlődése és a magasabb életszínvonal mind-mind az okok között van.