Még mindig akadnak homályos foltok a genetika tudományában

Az utóbbi évtizedben valóságos forradalom zajlott a genomikában. Ma már igen gyorsan ki lehet olvasni élőlények teljes genetikai kódját. A kód megfejtése, vagyis a gének által szabályozott életfolyamatok megértése még meglehetősen hiányos. Mivel az élőlények genetikai kódja az evolúció során alakult ki, életfunkcióik leírása mellett fejlődéstörténeti információkat is hordoz. Így több élőlény genomjának összehasonlításával a köztük lévő rokonság fokát tükröző, evolúciós családfák állíthatók fel.

A szegedi kutatócsoport evolúciós családfával fejtheti meg egyes gének szerepét

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint Nagy László szegedi kutatócsoportjával olyan módszert fejlesztett ki, amely evolúciós családfák segítségével képes azonosítani egyes gének szerepét egy-egy életfunkció működésében. A módszer azon a megfigyelésen alapul, hogy amikor egy életfunkció felbukkan az evolúció során, a hozzá tartozó gének rendszerint egyre több és több példányban, illetve változatban jelennek meg a genetikai kódban. A funkció eltűnésével pedig e példányok száma is megcsappan.

A szegedi kutatók ezzel a módszerrel akadtak rá a tuskógombák agresszív terjedését lehetővé tevő gyökérszerű nyúlványok, rizomorfok genetikai hátterére. Ez a felfedezésük hosszú távon az erdészeti védekezésben is segítséget nyújthat.

A DNS-kód-vizsgálatok egy sor kérdésre adhatnak majd választ

A komplex soksejtű élőlények – köztük az ember, valamint a legtöbb környezetünkben élő növény és állat – sejtjei különféle feladatokra szakosodnak az egyedfejlődés során, és szövetekbe szerveződnek. E folyamatok mögött minden bizonnyal igen alapvető genetikai eszközök állnak, melyek felkutatására a szegedi kutatók reményei szerint jó esélyt ad az evolúciós családfák vizsgálata. Nagy László és kutatótársai az amerikai Joint Genome Institute-tal együttműködésben gombák DNS-kódját vizsgálják, azonban eredményeik várhatóan a gombák világán túlmutató biológiai felfedezéseket is tartogatnak.