Ronald Levy, a Stanford Egyetem onkológiai professzora már 1981-ben is áttörést ért el a rákkutatás területén, mikor monoklonális antitestekkel próbálta legyőzni a rákos sejteket. Az immunterápia kiemelkedő alakja legújabb sikerét két immunstimuláló együttes alkalmazásával érte el: a két szert pár perc eltéréssel fecskendezik be a tumorba, ezzel aktiválva a T sejteket. A két szer együttes alkalmazása azért is különleges, mert úgy fejti ki gyógyító hatását, hogy közben nem terheli le az immunrendszert.

A gyógymódnak nevezett szert limfómás, azaz nyirokrákban szenvedő és mellrákos egereken is tesztelték.A kilencven tesztalanyból nyolcvanhét meggyógyult, ráadásul az áttétek is eltűntek a szervezetükből, és hatásosnak bizonyultak a kezelések azokban az esetekben is, ahol a tumor rövid idő alatt fejlődött ki a szervezetben.

Az egyik hatóanyag már zöld utat kapott, a másikat tesztelik

A kutatók úgy vélik, hogy a hatóanyagok kis mennyiségben történő alkalmazásával megtalálták a rákos megbetegedések gyors és viszonylag olcsó gyógymódját, ami a sokszor tapasztalt káros mellékhatásoktól is megkíméli a beteget: „Mikor a két hatóanyagot együtt használjuk, a rákos sejtek sorra tűnnek el a beteg szervezetében” – mondta Ronald Levy. Meglátása szerint ezzel a módszerrel kiküszöbölik a tumorspecifikus sejtek, szövetek és szervek azonosítását, ráadásul a szervezet immunrendszerét sem terheli meg.

Az egyik hatóanyagot engedélyezték emberi tesztelésre, a másikat pedig már tesztelték embereken klinikai vizsgálatok során.

„Csodálatos, az egész szervezetre kihat”

Levy úttörő szerepet játszik a rákos megbetegedések immunterápiás gyógyításában, ahol  az immunrendszert fegyverként használják a rák elleni küzdelemben. Az ő laboratóriumi kutatásainak köszönhetjük a rituximab (az első monoklonális, teljesen azonos antitesteket használó) emberi szervezetben történő felhasználását, amiből végül rákellenes kezeléseket fejlesztettek ki.

Az immunterápiás megközelítések közül sok a teljes szervezet stimulálására épül, más módszerek azokat az „előforduló pontokat” célozzák meg, amik a beavatkozás előtt lecsökkentették az immunsejtek rák ellen kifejtett hatását. A T sejteket célzó terápia sikere azon alapul, hogy a páciens immunsejtjeit előbb eltávolítják a szervezetből, majd genetikai módosítások elvégzése után „visszahelyezik” őket, hogy azonnal támadást indíthassanak a rákos sejtek ellen.

A módszerek közül ugyan számos sikerrel járt, de mindegyikért súlyos árat fizetett a páciens: a nehezen kezelhető mellékhatások mellett a drága, hosszadalmas előkészítési és kezelési idő is a hátrányok közé sorolhatók. „Ezek az immunterápiás előrelépések az egész orvostudományt megváltoztatják. A mi módszerünk egy egyszeri alkalmazással és két nagyon kis mennyiségű szer segítségével csak a tumorban stimulálja az immunsejteket. Az egereknél egész testre kiható eredményeket tapasztaltunk, az egész szervezetből eltűntek a daganatok” – mondta Levy.

A rákos megbetegedések és immunrendszer kapcsolata rendkívül összetett. Az olyan immunsejtek, mint a T sejtek, például képesek felismerni a rákos sejtekben található kóros mennyiségű fehérjét, így támadják meg a tumort. Azonban a tumor növekedésével egyre kevésbé tudnak tájékozódni a szervezetben, ezért az előrehaladott állapotú pácienseknél sokat veszíthetnek hatékonyságukból.

Így támad a két hatóanyag

Mint írtuk, Levy módszere a ráksejtekre specializálódott T sejtek serkentésén alapul. Ehhez azonban két olyan hatóanyag befecskendezésére van szükség, melyekből pár mikrogramm ( a gramm egymilliomoda) is elég.

– Az egyik a DNS rövid szakasza, a CpG , ami a közeli immunsejtekkel együttműködve megnöveli a T sejtek aktivitását.

– A másik az OX40-hez kapcsolódó antitenst, ami a rákos sejtek ellen irányítja a T sejteket.

Mivel a két hatóanyagot egyszerre fecskendezik bele a páciens szervezetébe (a tumorba), csak azok a T sejtek tudnak „támadni”, amelyek már aktivizálódtak.

Rákpusztító „ügynökök”

A tumor-specifikus, aktivált T sejtek közül néhány elvándorol a tumor helyétől, hogy más, hasonló daganatokat semmisítsen meg a szervezetben. Ezzel a megközelítéssel mindkét tumort megsemmisítették az egereknél létrehozott nyirokcsomó-daganatoknál.

A tumorba fecskendezett két hatóanyag nem csak a megcélzott tumor méretét csökkentette, hanem a másik, külön létrehozott daganatét is. A vizsgálat azt mutatta, hogy kilencben egérből nyolcvanhét állatnál megszűnt a rákos megbetegedés. Bár a három „maradék” egérnél visszatért a tumor, a második beavatkozás után újra csökkenni kezdett a daganat mérete. A kutatók hasonló eredményeket értek el olyan egereknél is, amik mell-, vastagbél- és bőrrákban szenvedtek.

Az egereknél genetikai módon előidézett tíz egybefüggő emlődaganat közül mindegyik reagált a kezelésre. A daganatba befecskendezett két hatóanyag a jövőbeli daganatok kialakulását is sok többnyire megakadályozta, és növelte az állat élettartamát is – állapították meg a kutatók.

A T sejtek sajátos hatását olyan módon vizsgálták, hogy egyszerre kétféle daganatot ültettek át az egérbe. Két nyirokcsomó-duzzanatos sejtet két különböző területre helyeztek el, a harmadik, vastagbélrákos sejtet pedig egy harmadik helyre ültették be. Mikor az egyik nyirokcsomó-daganatot T sejtes módszerrel kezeltek, a kutatók azt tapasztalták, hogy nemcsak a kezelt, hanem a másik, távolabb fekvő nyirokcsomó-daganat is csökkenni kezdett. A harmadik, vastagbélrákkal megfertőzött területen azonban nem tapasztaltak változást.

Veszélyes műtétek nélküli jövőt vizionál a kutatás vezetője

„Ez egy kifejezetten célirányos megközelítés” – hangsúlyozta Levy, kiemelve, hogy a módszerrel csak a fehérjékkel teli tumort támadják meg a szervezetben. Konkrét célpontokat támadnak meg anélkül, hogy azonosítanák azokat a fehérjéket, amiket a T sejtek automatikusan felismernek – tette hozzá.

A jelenleg is húzódó klinikai vizsgálat várhatóan tizenöt, kezdeti fázisban levő nyirokcsomó-daganatban szenvedő betegnek adhat új reményt. Ha a tesztek sikerrel járnak, Levy szerint a kezelést más daganatos betegségek gyógyításánál is alkalmazhatják. Egy olyan jövőt képzel el a rák elleni küzdelemben, ahol a klinikai orvosok a két hatóanyag bejuttatásával még a daganatot eltávolító műtét előtt elpusztíthatják a tumorokat. A módszerrel meglátása szerint olyan ismeretlen áttétes daganatok és krónikus rákos sejtek elterjedését is megelőzhetik, amiket genetikai mutációk okoznak.