Stephen Tsang, a Columbia Egyetem Orvosi Központjának munkatársa arra hívta fel a genetika területén dolgozók figyelmét, hogy alaposan vegyék fontolóra, hogy milyen módszerekkel és mélységben nyúlnak hozzá az emberi genomokba. Az orvosi központban Tsang és csapata alaposan megvizsgálta a módszerrel átalakításon átesett egerek génfelépítését.
Az átvilágítást követően a kutatók előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a nemkívánatos mutációk olyan területeken fordultak elő, amelyeket a génkezelés nem érintett. Bár az állatok látása javult, ugyanakkor egy sor elváltozás keletkezett a szervezetükben.
A szakemberek úgy vélik, hogy eddig azért nem kerültek középpontba ezek a mutációk, mert olyan számítógépes algoritmusokat használtak a génátalakító módszer alkalmazói, amelyek kifejezetten a genom azon részeit térképezték fel, amelyek beavatkozást igényeltek.
A módszer az utóbbi években folyamatos fejlődésen ment keresztül. Alkalmazták többek között a vakságért felelős mutáció visszaszorítására, élő állatok genetikai eredetű betegségeit igyekeztek orvosolni vele, sőt még embriók génszerkezetét is átalakították, annak érdekében, hogy utánajárjanak mi okozhatja a meddőséget. Utóbbi beavatkozás etikai kérdéseket vetett fel.
A kutatócsoport által most közzétett tanulmány nem jelenti azonban azt, hogy az eljárást a jövőben ne szabadna továbbtesztelni, és idővel alkalmazni embereken. Az eljárást addig kell tökéletesíteni a szakértők szerint élő állatokon is, amíg a hosszabb távú mellékhatásokat biztonságos szintre tudják csökkenteni. Ezután lesz érdemes igazából csak szintet lépni.