A közlemény szerint az uniós támogatással, több mint 440 millió forintból megvalósított projekt fő célja olyan újgenerációs fogászati implantátumrendszer kifejlesztése volt, amely csökkenti a beültetés körül kialakuló bakteriális eredetű gyulladások lehetőségét. Ez akár többszörösére is növelheti a beültetett implantátumok élettartamát, ezáltal javítva a páciensek életminőségét.

Az interdiszciplináris kutatás eredményeképp kifejlesztett újgenerációs implantátumok - a projekt kezdetén kitűzött céloknak megfelelően - teljes mértékben megfelelnek a modern fogászati implantológiai követelményeknek - közölte a projekt szakmai vezetője, az SZTE tudományos főmunkatársa, Tóth Zsolt.

Az implantátumrendszer különlegessége, hogy a fogágy anatómiai adottságait figyelembe véve tervezhető és kivitelezhető a beavatkozás kezelt fogágybetegek részére is. Az implantátum geometriai kialakításának köszönhetően az implantátumrendszer biztosítja azt, hogy a fogágybetegségre jellemző változatos csontminőségnek megfelelően alkalmazható legyen, és a beültetés után megfelelő mennyiségű lágyszövet képződhessen.

A projekt résztvevői olyan sebészeti eszközparkot fejlesztettek ki, amellyel a beavatkozás során kíméli a szájüreg szöveteit, a gyógyulást gyorsabbá és eredményesebbé teszi. Az egyetem a fejlesztés teljes vertikumában részt vett, a tesztminták bevizsgálásától kezdve a kísérleteken keresztül a klinikai ellenőrzésig.

Tóth Zsolt kitért arra is, hogy a későbbiekben a fogorvostan-hallgatók is profitálhatnak a megvalósult projektből. Az implantológiai témájú előadásokon a projektben részt vevő fogorvos oktatók első kézből adhatják át a hallgatóknak azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyeket az újgenerációs implantátumok fejlesztése során nyert kutatási tapasztalatok biztosítanak.