A The Lancet Gastroenterology & Hepatologyban megjelent írás egy új szervről rántja le a leplet, amit a tudósok eddig nem ismertek, vagyis tudtak létezéséről, de másnak gondolták, mint ami. Most azonban fény derült a szervre.

Azért elég bizarr, hogy 2017-et írunk, a Marsra készülünk, és még mindig akad olyan testrészünk, ami újdonsággal szolgálhat. Pedig így van. A szóban forgó szervről először Leonardo da Vinci tett említést, ami nem most volt, s azóta mondhatni feledésbe is merült, egészen ez idáig.

Az azonosított szerv a bélfodor, azaz a mesenterium, a vékonybél rögzítésére szolgáló hashártyakettőzet. Az említett szervről a szakemberek idáig azt feltételezték, hogy az bélszakasz egy része, így különösebb figyelmet nem fordítottak tanulmányozására, öt évvel ezelőttig. 2012-ben ugyanis már a bélfodor, mint önálló szerv jelent meg az orvosi tankönyvekben, ám hivatalos szervéé avatására éveket kellett várni.

A bélrendszer tanulmányozása során a Limericki Egyetem kutatói végeztek komplex mikroszkopikus vizsgálatot, amivel feltárták az adott szakaszt, ahol a bélfodor megtalálható. A vizsgálat során rájöttek, hogy a mesenterium részei mind összekapcsolódnak egymással, és egyetlen teljes szerkezetet alkotnak. Azaz önálló szervként funkcionál.

A bélfodor a beleket, és a vékonybelet rögzíti a hasfalhoz, egyéb feladatára pedig még nem jöttek rá a szakemberek, csak elméleteik vannak azt illetően. Egyelőre az anatómiáját és szerkezetét vizsgálták, amiből kiderült, hogy vérerek, idegek és nyirokerek futnak benne. Ez utóbbiakban sok a fehérvérsejt, így valószínűnek tartják, hogy a bélfodroknak aktív szerepe is van. A bélfodor egyéb szerepének és feladatának megállapítása azért lenne kifejezetten fontos, mert úgy kiszűrhetőek, gyógyíthatóak lennének működési zavarai, és az abból fakadó betegséget.

A tanulmányozáshoz a bélműtétek során eltávolított szakaszokat, darabokat tanulmányozták a kutatók, mely során rábukkantak a szervre, és bővebben feltárták azt. Érdekes, hogy már az 1400-as években, azaz Leonardo da Vinci idejében is felfigyeltek a szervre, de az évszázadokon át elkerülte az orvostudomány, majd a modern orvostudomány figyelmét.

A bélfodor hivatalos szervé 2017-ben vált, mert bekerült az orvostanhallgatók számára alapművének számító Henry Gray Az emberi test anatómiája című munkájának legújabb. Vajon hány szervünk, apró részünk tartalmaz még felfedezetlen területeket?

További érdekességekért, bátran keresse fel a Szeniormagazin Facebook oldalát!