Jump to content

Nem akarnak az orvosok hálapénzrendszert

2017. 03. 01. 08:30

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete megbízásából készült felmérés szerint az orvosok többsége hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni, ám ez még az évtizedek óta jelen lévő boríték a válaszadók 60 százaléka szerint. pusztán a béremeléssel nem fog eltűnni.

A felmérés rávilágít az egészségügy egyik sarkalatos kérdéskörére, ami minden kórházba kerülő egyik legnagyobb aggálya: kell-e pénzt adni az orvosnak, vagy sem. A hálapénztől azt remélik, hogy jobb ellátást, emberibb hangnemet, és nagyobb empátiát kaphatnak, de valójában, inkább kötelező tartozéknak tűnik a paraszolvencia, mintsem egyéb másnak.

Nem kellene, de mégis

A felmérést készíttető szakszervezet úgy véli, a hálapénz megszüntetésére a tisztességes alapbér, a megfelelő minőségű és mennyiségű orvosi munka honorálása, a saját orvosválasztás lehetősége és a magán és az állami ellátás tiszta együttműködése lehetne a keretrendszer. Elvégre az orvosok körében végzett reprezentatív felmérésből kiderült, hogy az orvosok 96 százaléka határozottan a hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni. A hálapénzt elutasítók aránya nőtt a három évvel ezelőtti felmérés adataihoz képest, akkor a megkérdezettek 19 százalék, a mostani felmérésben pedig már 33 százalékra nőtt azok aránya, akik elutasítják a paraszolvenciát.

A rezidensek is igen magas arányban, 56 százalékban teljes mértékben elutasítják a hálapénzt, és az orvosok 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elutasítja, de a jelenlegi rendszerben szükségesnek tartja. A megkérdezett orvosok 5 százaléka morálisan elfogadhatónak, egy százalék pedig természetesnek tartja a hálapénzt.

Miért adjuk?

Arra a kérdésre, hogy miért adnak az emberek hálapénzt, a válaszoló orvosok 32 százaléka gondolja azt, hogy azért, mert anélkül nem részesülnének a betegek megfelelő ellátásban. Míg a 2013-as hasonló témájú kutatásnál még minden harmadik orvos gondolta úgy, hogy a hálapénz ténylegesen a hála kifejezése, mára ez gyökeresen megváltozott, a mostani felmérésben mindössze 17 százalékuk szerint fejezi ki az önkéntes adomány a hálát.

Kun Eszter, a Szinapszis Kft. kutatási igazgatója szerint a válaszokból kitűnik, hogy ugyan a tavaly elindult béremelés jól érzékelhető, a megkérdezettek többsége (74 százaléka) a jelenlegi alapbérre sem tudják jövőbeni terveiket alapozni. Mégis a megkérdezettek 60 százaléka vélte úgy, hogy csupán a béremeléssel nem iktatható ki a hálapénz a rendszerből, más eszköz is kell ennek megszüntetésére.

Arra a kérdésre, hogy milyen eszközök oldhatják meg a hálapénz problémáját, a válaszadók 85 százaléka mondta azt, hogy a megoldás a béremelés, 52 százalékuk az ellátási "alapcsomagtól" eltérő "extra" szolgáltatások hivatalos megvásárlásával, míg 17 százalékuk a hálapénz-bevétel hivatalossá tételével oldaná meg a kérdést.

Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) elnöke hozzátette: világszerte elfogadott dolog, hogy a szabad orvosválasztás az extra szolgáltatások közé tartozik, amiért fizetni kell. Ennek a rendszernek része lenne az is, hogy nyilvánosak legyenek az orvosi munkához köthető minőségi mutatók.

A 2013-as felméréskor az átlagos orvosi nettó alapbér 194 ezer forint volt, addig mára ez 260 ezer forint lett.

 

 

További érdekességekért, bátran keresd fel a Szeniormagazin Facebook oldalát!

(Forrás: szeniormagazin.hu;MTI | Kép: pixabay.com)