Jump to content

A pajzsmirigy működészavarai leginkább a nőket érintik

2018. 04. 29. 15:26

A pajzsmirigyműködés-zavarok minden életkorban megjelenhetnek, és túlnyomórészt a nőket érintik. A háttérben autoimmun-folyamat is állhat, a tünetek pedig szerteágazók lehetnek.

 

Reismann Péter, a Semmelweis Egyetem II. számú Belgyógyászati Klinikájának egyetemi adjunktusa elmondta, a pajzsmirigy-túlműködés a népesség körülbelül egy százalékát érinti, és a betegek több mint 70 százaléka nő.

Számos tünet utalhat a pajzsmirigy-túlműködésére

Akkor is érdemes elváltozásra gyanakodni, hogyha idegrendszeri, szív- és érrendszeri vagy szemészeti problémák lépnek fel. A pajzsmirigy által termelt hormonok ugyanis az egész szervezetre hatást gyakorolnak: befolyásolják az anyagcserét, a szívritmust, a vérnyomást, a gyomor-bél működését, sőt agyunk teljesítményét is. A tünetek ezért is annyira szerteágazók.

Túlműködés esetén szaporábbá válhat a szívverés, szívritmuszavar jelenhet meg, valamint megemelkedhet a vérnyomás is. Felgyorsulhat a bélműködés, ami hasmenéshez vezet, de akár idegesség, koncentrációs zavar, kézremegés, alvászavar is jelentkezhet. Gyakori tünet a jó étvágy melletti testsúlyvesztés, a reflexek élénkebbé válása. A hajhullás is intő jel lehet. A nők esetében pedig menstruációs zavar vagy meddőség is jelentkezhet.

Első körben érdemes tehát felkeresni a háziorvost. Ezt követően a vérvizsgálat, a TSH-szint, valamint a szabad hormonok mérése lehetővé teszi a túlműködés kimutatását, utána pedig ultrahanggal vagy izotópvizsgálattal deríthető ki, mely eltérés okozza a betegséget.

Végső esetben szükséges csak az orvosi beavatkozás

Reismann Péter a kezeléssel kapcsolatban elmondta, hogy elsőként a pajzsmirigy hormontermelését csökkentő gyógyszert, valamint a tünetek enyhítésére szolgáló készítményt javasolnak. Amennyiben gyógyszeres terápiával nem gyógyítható meg véglegesen a túlműködés, sor kerülhet a sebészi beavatkozásra, tehát a pajzsmirigy nagy részének kimetszésére, illetve izotópkezelésre. Utóbbi során olyan sugárzó jódmolekulát juttatnak a szervezetbe, amely felhalmozódva a pajzsmirigysejtek roncsolásán keresztül csökkenti a pajzsmirigyhormon elválasztását.

Korán jelentkezhet a probléma

Az endokrinológus-belgyógyász szerint a pajzsmirigy-túlműködés hátterében két ok állhat. Az egyik az úgynevezett bazedovkór, amely főként a 20 és 40 év közötti nőket érinti, autoimmun háttere van, és akkor alakul ki, amikor a szervezet egy olyan molekulát kezd termelni, amely fokozott hormontermelésre készteti a pajzsmirigyet. Ez a kór gyakran társul lisztérzékenységgel, 1-es típusú cukorbetegséggel, a bőr festékhiányával járó vitiligóval, illetve a B12-vitamin-hiányt okozó gyomornyálkahártya-gyulladással is.

A másik gyakori ok a toxikus adenóma, amelynek megjelenése idősebb korban gyakoribb, itt a pajzsmirigyben kialakult göbök a szervezet igényeitől függetlenül fokozott hormontermelésbe kezdenek.

Míg az első esetben a gyógyszeres kezeléssel jó esély van a tartós gyógyulásra, a toxikus adenómánál ezek a kezelések csak átmeneti eredményt hoznak, a gyógyszer elhagyása után visszatérhet a betegség, itt vagy sebészeti megoldásra vagy izotópkezelésre van szükség. Magyarország közepesen jódszegénynek számít, a jódhiány pedig fokozza a göbök kialakulását, amelyekből később toxikus adenómák alakulhatnak ki.

(Forrás: szeniormagazin.co.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)