A Hantoskerti termálkút 1999-ben kapott díszes külsőt Gyomaendrőd várossá válásának tizedik évfordulóján. A lakosok a mélyről érkező természeti kincset többféle módon hasznosítják: akad, aki fűt vele, más fogyasztja, míg a legtöbben fürdenek benne.

Pardi László, a városüzemeltetési osztály vezetője a Beol.hu-nak elmondta, hogy a termálvízre 1958-ban egy szénhidrogén-lelőhely kutatásakor bukkantak. A kút talpmélysége meghaladja az 1160 métert, vízének hőfoka a mélyben több mint 70 Celsius-fokos, a feltörő víz hőmérséklete pedig megközelíti a 60 Celsius-fokot.

A gyomaendrődi kút a délkelet-alföldi termálvíztesthez tartozó lelőhelyből nyeri a vizét. A földtörténeti kor alapján a geológiai harmad-, illetve negyedidőszakra tehető a víz eredete, azaz mintegy kétmillió éves folyamatról van szó. A víz magas hőmérséklete annak köszönhető, hogy a földkéreg szilárd része alatti, folyékony állapotú kőzet – amely 22 ezer méter vastag – felmelegíti a környezetében található vizeket.

Míg Európában 33 méterenként, addig hazánkban 18-20 méterenként emelkedik egy Celsius-fokkal a Föld hőmérséklete, annak középpontja felé haladva. A szénhidrogén-tartalom az egykori Pannon-tenger szervesanyag- és ásványianyag-tartalmából származik – tájékoztatta a portált Dina Gábor, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízvédelmi és vízgyűjtő-gazdálkodási osztályvezető-helyettese.

A kút vizével ellátja a környéken népszerű Liget gyógyfürdőt és kempinget, a Varga Lajos­ Sportcsarnokot és a Hárs Thermál Hotelt is­.